Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy fiatal zebra, akit Zarának hívtak. Zara a nagy, aranyló szavannán élt a zebrák csapatával, ahol a nap mindig melegen sütött, és a szél gyengéden simogatta a fűszálakat. Zara imádott szaladgálni és játszani, de legjobban a szivárványokat szerette. Mindig úgy érezte, hogy a szivárványok varázslatosak, mintha valami titkot rejtenének.
Egyik reggel azonban valami furcsát vett észre. Az éjszaka nagy eső esett, és amikor kisütött a nap, nem jelent meg a szivárvány az égen. Zara aggódva nézett körül.
– Hol van a szivárvány? – kérdezte a barátaitól, de senki sem tudta a választ.
Zara elhatározta, hogy megkeresi. Útnak indult, és elbúcsúzott a csapatától. Útja során találkozott egy bölcs teknőssel, aki éppen a patak mellett pihent.
– Szia, Teknős bácsi! Láttad a szivárványt? – kérdezte Zara.
A teknős lassan felemelte a fejét, és így szólt: – Nem láttam, de hallottam, hogy a hegyek között van egy titkos hely, ahol a szivárványok születnek. Talán ott megtalálod.
Zara megköszönte, és továbbindult a hegyek felé. Ahogy haladt, találkozott egy vidám majommal, aki a fák ágai között hintázott.
– Szia, Majom! Tudsz valamit a szivárványról? – kérdezte Zara.
– Talán a Nap és az Eső összevesztek! – nevetett a majom. – Próbáld meg őket kibékíteni!
Zara mosolygott, de nem hagyta, hogy a majom viccei eltántorítsák. Végül elérte a hegyek lábát, ahol egy kis barlangot talált. A barlang belsejében halvány fény csillogott. Zara kíváncsian belépett.
A barlang mélyén egy varázslatos, csillogó gömböt talált, amely minden színben ragyogott – ez volt a szivárvány magja! Mellette egy kedves kis madár ült, aki éppen a tollait igazgatta.
– Szia! Te vagy a szivárvány őrzője? – kérdezte Zara.
– Igen – felelte a madár. – A szivárvány ma elbújt, mert az emberek nem figyeltek rá, és nem csodálták meg. De ha megígéred, hogy mesélsz róla mindenkinek, újra megjelenik.
Zara boldogan ígérte, hogy mindenkit emlékeztet arra, milyen varázslatos a szivárvány. A madár ekkor a gömb fölé repült, és egy pillanat alatt az ég újra megtelt színekkel. Zara boldogan nézte, ahogy a szivárvány újra ragyogott az égen.
Amikor visszatért a zebrák csapatához, mindenki hallgatta a történetét, és csodálattal nézte a szivárványt. Zara pedig tudta, hogy egy kis bátorsággal és kíváncsisággal bármit elérhet.
Itt a vége, fuss el véle!
