Valahol egy dombos vidéken, ahol a föld is megremegett, ha valaki gázt adott, élt egy különleges jármű: Turbó Tóni, a híres-neves monster truck. Tóni nem csak hatalmas kerekeiről és motorhangjáról volt ismert, hanem arról is, hogy minden húsvétkor ő volt a leglelkesebb locsoló.
– Víz nélkül nincs virág! – kürtölte büszkén. – És virág nélkül nincs tavasz!
Csakhogy Tóni egy kicsit másképp locsolt, mint a többiek…
Míg mások kis kölnivel vagy vödörrel mentek házról házra, Tóni egy komplett víztartályt cipelt a hátán, és a kipufogójába szerelt spriccelőfejből locsolt – „diszkréten”, ahogy ő mondta.
Az állatok az erdőben már tudták: ha Tóni jön, locsolás lesz… de rendesen!
Egyik húsvét reggel Tóni vidáman gurult végig a falun, hatalmas kerekeivel dobogva a földön.
– Locsolkodni jöttem én,
Szép lányt, nyuszit kerestem én!
Ha nem locsolhatok most,
Rozsda eszi meg a motort!
Az első háznál egy nyuszi nyitott ajtót.
– Csak finoman, Tóni! – mondta nevetve.
Tóni bólintott… és finoman permetezett. Talán csak egy kicsit túltolta, mert a nyuszi most már úgy nézett ki, mintha esőerdőből jött volna.
A következő háznál katicák laktak. Őket is meglocsolta – de annyira felfrissültek, hogy azóta háromszor is új pontokat kaptak a hátukra.
A nap végén Tóni fáradtan állt meg a rét közepén, és így szólt:
– Na, azt hiszem, idén is mindenki kapott!
És hirtelen… a falu lakói előjöttek, és egy hatalmas tojásfestett kereket gurítottak elé.
– Neked is jár ajándék, Tóni! – nevettek. – Te vagy a legviccesebb és legvizesebb locsoló!
Tóni meghatódott, gőzt eresztett boldogan, és ettől még egy kis eső is esett – de már mindenki hozzászokott.
Véget ért a mese, de ha húsvétkor halk dübörgést hallasz a távolban… lehet, hogy Turbó Tóni gurul épp egy újabb locsoláshoz!
