Egyszer volt, hol nem volt, a hideg északon, egy jéghegyekkel és hófödte tájakkal borított tengeren élt egy fiatal fóka, akit Fanninak hívtak. Fanni kíváncsi természetű volt, imádott játszani a barátaival, és mindig készen állt egy kis kalandra.
Egy napon, miközben Fanni a jégtáblák között úszkált, különös dolgot vett észre a távolban. Egy hatalmas jéghegy csillogott a napsütésben, mintha ezer apró csillag ragyogott volna rajta.
– Mi lehet az ott? – kérdezte magában izgatottan.
Fanni úgy döntött, hogy közelebbről is megnézi a csillogó jéghegyet, de előtte elbúcsúzott a barátaitól, és megkérdezte az anyukáját, hogy elmehet-e.
– Légy óvatos, és mindig figyelj a környezetedre – mondta az anyukája, miközben Fanni vidáman elindult.
Az útnak indulás
Fanni boldogan szelte a jeges vizet. Útja során találkozott egy kis halrajjal, akik épp a reggelijüket keresték.
– Szia, Fanni! Hová tartasz ilyen vidáman? – kérdezte az egyik hal.
– Egy csillogó jéghegyet láttam, és meg szeretném nézni közelebbről – válaszolta Fanni.
A halak bólogattak, és jó utat kívántak neki. Ahogy Fanni továbbúszott, egy nagy bálna, Buborék, emelkedett ki a vízből.
– Merre tartasz, kis fóka? – kérdezte mély hangján.
– A jéghegyhez, ami úgy csillog, mint a csillagok – felelte Fanni.
– Az egy különleges hely. Vigyázz, mert a víz ott nagyon hideg és a jég csúszós – figyelmeztette Buborék.
A csillogó jéghegy
Hosszú úszás után Fanni végre elérte a jéghegyet. Az valóban gyönyörű volt: a nap sugarai megtörtek a jégkristályokon, és szivárványszínű fényeket vetítettek a víz felszínére. Fanni ámulva nézte a látványt.
Ahogy közelebb merészkedett, észrevett egy kis jegesmedvét, aki egy jégdarabon üldögélt.
– Szia! Mit csinálsz itt egyedül? – kérdezte Fanni.
– Elcsúsztam, és most nem találom a családomat – mondta a jegesmedve szomorúan.
Fanni rögtön segíteni akart.
– Ne aggódj, segítek neked visszajutni hozzájuk! – mondta bátor mosollyal.
A hazatérés
Fanni és a jegesmedve együtt indultak vissza a jéghegy túloldalára, ahol a medve családja épp őt kereste. Amikor megérkeztek, a kis jegesmedve anyukája hálásan nézett Fannira.
– Köszönöm, hogy segítettél a kicsikémnek – mondta.
Fanni boldogan búcsút intett, és elindult hazafelé. Út közben újra találkozott Buborékkal, a bálnával, aki megdicsérte a bátorságáért.
Az este otthon
Amikor Fanni visszaért az anyukájához, boldogan mesélte el a nap kalandját.
– A jéghegy valóban csodás volt, de a legjobb az volt, hogy segíthettem valakinek – mondta elégedetten.
Aznap este Fanni békésen aludt el, arról álmodva, hogy még több barátot talál a jeges vizekben.
Üzenet
Az igazi csoda nemcsak a szépségben rejlik, hanem abban is, hogy segíthetünk másoknak, amikor szükségük van rá.
