Mara, a párduc, aki szerette a csöndet
A sűrű dzsungel mélyén, ahol a lombok egymást érték, és a madarak éneke reggeltől estig szólt, élt egy fekete párduc, akit Marának hívtak. Mara nem
A sűrű dzsungel mélyén, ahol a lombok egymást érték, és a madarak éneke reggeltől estig szólt, élt egy fekete párduc, akit Marának hívtak. Mara nem
Egy reggel, amikor a világ épp csak pislogni kezdett volna, valami furcsa történt: a nap nem kelt fel. Az égen szürke volt minden, nem jött
Valahol messze, a fenyőerdők mélyén, a havas hegyek lábánál élt egy farkas, akit Lunának hívtak. Luna szürke bundája ezüstösen csillogott a holdfényben, szemei pedig mélyek
A meleg, zöld dzsungel közepén, ahol a levelek nagyobbak voltak, mint egy elefánt lába, és a madarak szivárványszínben röpködtek, élt egy nagyon apró gorillabébi. Őt
A rét szélén, ahol a harmat gyöngyökként csillogott a fűszálakon, élt egy apró, sárgásbarna csiga, akit Pötyinek hívtak. Pötyi nem volt se gyors, se nagy,
A végtelen, aranyló homokdűnék között, ahol a nap forrón perzselte a földet, és a szél lágyan sodorta a homokszemeket, élt egy gyönyörű arab mén, Zafir.
A dombok ölelésében, egy kis tanyán élt egy hatalmas, ám szelíd bika, Brúnó. Brúnó más volt, mint a többi bika. Míg a többiek a mezőn
Kockaváros egy különleges hely volt, ahol minden ház, autó és utca apró színes építőelemekből állt. Az ott élő figurák vidámak és kreatívak voltak, hiszen bármit
A nagy repülőtér egyik sarkában állt egy apró, piros helikopter, akit Picinek hívtak. Bár kicsi volt a hatalmas repülőgépekhez képest, tele volt kíváncsisággal és lelkesedéssel.
Egy öreg tölgyfa ágain, egy csendes erdő szélén élt egy apró, kedves pók, akit Pötyinek hívtak. Nem volt olyan nagy és ijesztő, mint a többi