Babó és a Nagy Markolókaland
Egy szombat reggel Babó kipattant az ágyból. Ma nem volt óvoda, nem volt reggeli rohanás — ma jött el a Nagy Gépes Nap! – Ébresztő,
Egy szombat reggel Babó kipattant az ágyból. Ma nem volt óvoda, nem volt reggeli rohanás — ma jött el a Nagy Gépes Nap! – Ébresztő,
Egy nap Anya és Apa meglepetést terveztek Babónak. – Ma kirándulunk! – mondta Anya titokzatosan. – De hová? – kérdezte Babó izgatottan. – Oda, ahol
Egy nagy, poros építkezés szélén, ahol nap mint nap dolgoztak a gépek, élt két jó barát: Dodi, a nagy, sárga dömper, és Marci, a vidám,
Egyszer volt, hol nem volt, egy város szélén állt egy különleges vasútállomás. Onnan indult minden reggel egy modern, gyors, csillogó vonat, akit mindenki csak úgy
Volt egyszer egy kisfiú, akit Babónak hívtak, és aki minden este szeretett pancsolni. De nem csak úgy simán fürdeni ám! Nála a fürdés egy kaland
Egy illatos doboz mélyén, a kamra egyik polcán élt sok-sok finom süti. Volt ott fahéjas, vaníliás, diós… és persze ott volt Csoki, a legkerekebb, legropogósabb
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy különleges Monster Truck, akit Villanónak hívtak. Villanó nem volt hétköznapi jármű – éjszaka világított! A kerekei zölden
Egy borongós, szürke reggelen Babó álmosan ült a konyhaasztalnál. A tányérján egy frissen vágott vajas kifli várta – olyan, amilyet a nagymamája szokott régen csomagolni
Egy reggel Babó izgatottan ébredt. – Ma különleges nap lesz! – kiáltotta. – Miért? – kérdezte Anya, miközben megkente a vajas kiflit. – Mert ma
Messze-messze, egy meleg, napsütéses szavannán élt egy kicsi elefántborjú, akit Bubunak hívtak. Bubu imádott pancsolni a tóban, sarat dobálni ormányával, de legjobban a felhőket szerette