Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kedves család: Apa, Anya, és a kisfiuk, Máté. Máté még csak négyéves volt, de már most úgy értett az autókhoz, mint egy igazi szerelő! De nem akármilyen autókat szeretett ám – hanem versenyautókat, főleg azt, amelyikről minden este álmodott: a Villámvörös nevű szupergyors csodajárgányt!
Egy nap Apa hazajött egy hatalmas meglepetéssel:
– Máté, képzeld, neveztem egy családi autóversenyre! És tudod, mivel indulunk? – mosolygott titokzatosan.
Máté szeme kikerekedett. – A Villámvörössel?
Apa bólintott. – Titokban megépítettem a garázsban. Gyertek, nézzétek meg!
Lementek hárman a garázsba, és ott állt… a leggyönyörűbb, legfényesebb, legcsillogóbb piros versenyautó, amit valaha láttak! A Villámvörös úgy nézett ki, mintha egy meseautóból ugrott volna elő – aranyszínű kerekekkel, rakétaformájú kipufogóval, és egy kormánykerékkel, ami világított, ha rátették a kezüket.
– Anya is jön? – kérdezte Máté.
– Persze! Én leszek a navigátor, te leszel a főgombnyomó, Apa pedig vezet – nevetett Anya.
Másnap elindult a verseny. A pálya nem volt akármi! Áthaladt a Lávahegyek között, keresztül a Szivárványalagúton, majd egy hatalmas ugratón, amin csak a legbátrabbak mertek áthajtani. Mindenki csak nézte, ahogy a Villámvörös begurult a rajtvonalhoz.
Rajt!
A motor felbőgött, a kerekek felsivítottak, és már száguldott is a család!
– Máté, nyomd meg a turbógombot! – kiáltotta Apa.
BEEEPPP! – Máté megnyomta, és a Villámvörös kilőtt, mint egy rakéta.
A Lávahegyeknél hatalmas kőgolyók gördültek le a hegyoldalról.
– Balra! Jobbra! – navigált Anya. Apa kikerülte őket egy hajszál híján.
A Szivárványalagútban tündérek röpködtek, és varázsporral szórták be a kocsikat.
– Juhúúú! – kiáltott Máté, mikor a Villámvörös elkezdett lebegni pár centire a földtől.
A verseny utolsó akadálya volt a legnehezebb: egy óriási ugrató, ami egyenesen a célba vezetett. De alatta… egy tó volt!
– Csak egy esélyünk van! – kiáltotta Apa. – Máté, kész vagy?
Máté bólintott. – RAKÉTAMÓD BEKAPCSOLVA!
A Villámvörös szárnyra kapott, átrepült a víz felett, és landolt pont a célvonalban – elsőként!
Mindenki éljenzett, még a tündérek is konfettit szórtak rájuk az égből.
Este, amikor Máté már pizsamában feküdt, megkérdezte:
– Ugye holnap is versenyzünk?
Apa és Anya nevetett.
– Holnap inkább palacsintaverseny lesz. De ha akarod, Villámvörös is jöhet.
És Máté álomba száguldott – a Villámvörössel, anyával, apával, és a világ legjobb versenyeivel.
Itt a vége, fuss el véle, holnap új kaland kezdődik vele! 🚗✨
