Egyszer volt, hol nem volt, egy széles szavanna közepén élt egy bölcs és bátor oroszlán, akit Leónak hívtak. Leo nemcsak a szavanna királya volt, hanem minden állat barátja is. Ha valaki szomorú vagy tanácstalan volt, Leo mindig tudta, hogyan segítsen. De Leónak is volt egy különleges vágya: meg akarta érteni, miért olyan ragyogó a nap, és hogyan képes fényével boldogságot hozni a szavannára.
Egy nap, amikor a nap éppen a legmagasabban járt az égen, Leo elhatározta, hogy felfedezi a nap titkát. Szólította barátait, hogy csatlakozzanak hozzá.
Leo, az elefántbarátja, Ellie, és a kis antilop, Pöttyös, együtt indultak útnak. A nap sugarai aranyosan simogatták a bőrüket, és a fű szinte táncolt a lábuk alatt.
Ahogy haladtak, megpillantottak egy kiszáradt fa alatt ülő nyuszit, aki szomorúan figyelte az eget.
– Mi a baj, kis barátom? – kérdezte Leo szelíd hangon.
– A nap elfelejtett fényt hozni az otthonomra – mondta a nyuszi. – Az árnyékban nem nő a virágom.
Leo elmosolyodott, és így szólt:
– Segítünk! Gyere velünk, és együtt megoldjuk ezt a rejtélyt.
Amikor elértek egy domb tetejére, ahol a nap fénye még erősebben ragyogott, egy bölcs teknős várta őket. A teknős sok évet élt már a szavannán, és azt mondták róla, hogy minden kérdésre tudja a választ.
– Bölcs Teknős – kezdte Leo –, elindultunk, hogy megértsük, hogyan hoz a nap fényt és boldogságot. Mit tehetünk, hogy ezt megoszthassuk mindenkivel?
A teknős lassan mosolygott, majd így válaszolt:
– A nap titka az, hogy a fénye nemcsak az égbolton, hanem a szívetekben is ragyog. Ha mosolyt, kedvességet és segítséget adtok másoknak, akkor a nap sugarai ott is megjelennek, ahol eddig nem voltak.
Leo megértette, mit kell tennie. Visszavezette barátait a nyuszi otthonához, és segítettek kitisztítani a környezetét. Ellie ormányával vizet hozott, Pöttyös virágmagokat szórt a talajra, Leo pedig a nap sugaraitól átvett melegséget szinte szétárasztotta a tájban.
Hamarosan a kiszáradt hely zöldellő oázissá változott, és a nyuszi virága gyönyörűen kinyílt. Minden állat csodálattal nézte a változást.
– Látjátok – mondta Leo –, a nap sugarai bennünk vannak. Ha segítünk másokon, minden helyet ragyogóvá tehetünk.
Az állatok örömmel osztoztak a sikerben, és a nap lenyugvó fénye alatt közösen ünnepelték a boldogságot, amit teremtettek.
