Réges-régen, amikor a világot még hatalmas jégmezők és sűrű, ködös erdők borították, élt egy különleges kardfogú tigris, akit Szélfoga néven ismertek. Nemcsak a hatalmas, éles fogai tették híressé, hanem bátorsága és gyorsasága is. Ő volt az Őszi Völgy őrzője, ahol a nap mindig aranyfényben ragyogott.
De egy nap valami szörnyűség történt. A Nap eltűnt az égről! A völgyet sötétség és hideg borította be, a fák levelei megfagytak, és az állatok reszketve bújtak össze barlangjaikban.
– Valaki elvette a Napot! – kiáltották a madarak riadtan.
– Segíts rajtunk, Szélfoga! – könyörögtek a nyulak és a medvék.
Szélfoga nem habozott. Elindult, hogy megtalálja az eltűnt Napot, és visszahozza a fényt a völgybe.
Ahogy a tigris keresztülvágott a hómezőkön, egy öreg bagoly suhant mellé.
– A Napot a Havashegy csúcsán élő Jégkirály zárta el! – huhogta a bagoly. – Ő akarja uralni az eget, hogy örök tél legyen!
Szélfoga megfeszítette izmos lábait, és nekiiramodott. A Havashegy lábánál farkasok állták útját, de egyetlen dühös morgásával elkergette őket. A meredek sziklafalakon felkapaszkodva végül elérte a hegy tetejét, ahol a Jégkirály trónolt egy hatalmas jégpalotában.
A Jégkirály egy trónon ült, kezében egy jégből készült jogar, amellyel egy aranyló fényt tartott fogva egy hatalmas jéggömbben.
– Ez itt az én birodalmam! – mennydörögte. – A Nap többé nem tér vissza, csak a hideg uralkodik majd!
Szélfoga nem hagyta annyiban. Egyetlen hatalmas ugrással a jéggömbhöz vetette magát, és belevájta éles karmait. A jég megrepedt, a Nap sugarai pedig egyre erősebben világítottak.
A Jégkirály üvöltött dühében, de már késő volt. A Nap kitört fogságából, fénye beborította az eget, és a jég olvadni kezdett. A Havashegy tetejéről a tigris végignézett, ahogy a völgy ismét aranyszínben tündököl.
Szélfoga visszatért az Őszi Völgybe, ahol az állatok ujjongva fogadták.
– Te mentetted meg a Napot! – éljeneztek.
A kardfogú tigris nem mondott semmit, csak elégedetten végignézett a ragyogó tájon. Tudta, hogy amíg ő őrzi a völgyet, a Nap sosem fog eltűnni újra.
És így történt, hogy Szélfoga, a bátor kardfogú tigris örökre a fény védelmezője maradt.
Vége.
