A sűrű, zöldellő erdő egyik öreg fájának odvában élt egy kíváncsi kis denevér, akit Daninak hívtak. Dani más volt, mint a többi állat, mert nappal aludt, és csak éjszaka ébredt fel. Bár szerette a barlangját, mindig is érdekelte, mi történik az erdőben, amíg ő alszik.
A nappali kíváncsiság
Egyik délután Dani forgolódott a barlangban, mert a fák között nevetést hallott. Nem bírta tovább, és óvatosan kikukucskált. A tisztáson egy kismadár, Csipike és egy mókus, Mogyoró ugrándoztak.
– Dani! Te miért alszol nappal? Miért nem játszol velünk? – kérdezte Csipike.
Dani zavarba jött. – Mi denevérek éjszaka vagyunk aktívak. Napközben pihenünk, mert a szemünk jobban lát a sötétben, és így könnyebben találunk élelmet.
Mogyoró csodálkozva nézett rá. – De hogyan látsz a sötétben?
Dani elmosolyodott. – Mi denevérek nemcsak a szemünket használjuk, hanem egy különleges képességet is: az echolokációt. Hangokat adunk ki, és amikor a hang visszaverődik a tárgyakról, meg tudjuk állapítani, mi van előttünk.
Az első éjszakai felfedezés
Aznap este, amikor a nap lenyugodott, Dani kirepült az erdőbe. Csupán a hold világított, és minden csendes volt. Ahogy a fák között suhant, egy kis bogarat vett észre.
– Nézzük csak! – gondolta.
Kiadott egy apró hangot, és figyelte, hogyan verődik vissza. A visszhang alapján pontosan tudta, hogy a bogár előtte lebeg. Egy gyors mozdulattal elkapta.
– Sikerült! – kiáltotta boldogan.
A megmentett bagolyfióka
Miközben tovább repült, halk sírást hallott egy fa tetejéről. Egy kis bagolyfióka kapaszkodott egy ágon, és ijedten nézett körbe.
– Segítség! Leesett a fészkem! – kiáltotta.
Dani gyorsan cselekedett. Az éles hallásának és echolokációjának köszönhetően pontosan érzékelte, hol van a legközelebbi ága a fának. Óvatosan a fiókához suhant, és a szárnyaival óvatosan terelgette egy biztonságosabb ágra.
– Most már kapaszkodj erősen! – mondta kedvesen.
A kis bagoly megkönnyebbülten pislogott rá. – Köszönöm, Dani! Azt hittem, a denevérek furcsák, de most látom, hogy nagyon ügyesek és segítőkészek vagytok!
Dani büszkén mosolygott. Most már tudta, hogy az ő különleges képességei is hasznosak az erdőben.
Mit tanultunk Danitól, a denevértől?
1. A denevérek éjszakai állatok, mert jobban látnak és tájékozódnak a sötétben.
2. Az echolokáció egy különleges képesség, amely segít nekik a sötétben „látni” és megtalálni az élelmet.
3. A denevérek nagyon fontosak a természetben, mert segítenek a rovarok számának szabályozásában és a növények beporzásában.
4. Minden állat más és különleges, és mindenki egyedi képességekkel járul hozzá az erdő életéhez.
Dani aznap este boldogan tért vissza a barlangjába. Most már tudta, hogy az ő világa, az éjszaka, tele van izgalmas titkokkal, és ő is fontos része az erdőnek.
Itt a vége, fuss el véle!
