A sűrű dzsungel mélyén, ahol a fák magasra nyúltak, és a folyó lustán kanyargott a kövek között, élt egy játékos kis tigris, akit Tominak hívtak. Tomi mindig vidáman ugrándozott a bokrok között, és kíváncsisága sosem hagyta nyugodni. Mindent tudni akart a dzsungelről és arról, hogy miért olyan különlegesek a tigrisek.
Miért van csíkos bundám?
Egy nap, miközben Tomi a tisztáson játszott, észrevette, hogy a majmok a fák tetejéről figyelik őt.
– Nézzétek, milyen furcsa csíkos bundája van! – nevetett az egyik majom. – Miért nem egyszínű, mint más állatok?
Tomi elgondolkodott. Valóban, más állatok bundája egy színű volt, míg neki fekete csíkok futottak végig a narancssárga szőrén.
Hazaszaladt anyukájához, és megkérdezte:
– Mama, miért van csíkos bundám?
Tigrismama elmosolyodott. – Jó kérdés, Tomi. Tudod, a csíkok nagyon fontosak számunkra. Segítenek elrejtőzni a fák és a bokrok árnyékában, így könnyebben vadászhatunk, és elbújhatunk a veszély elől.
Tomi csodálkozva nézett körbe. Hirtelen rájött, hogy amikor az árnyékos fűben kuporog, a csíkjai szinte eltűnnek a levelek között.
– Tehát a bundám egy titkos álca! – kiáltotta izgatottan.
A halk léptek ereje
Másnap Tomi találkozott egy kis őzzel, aki rémülten állt egy kidőlt fa mögött.
– Mi a baj, Őzike? – kérdezte Tomi.
– Egy nagy ragadozó járt erre, és nem vettem észre időben! – mondta az őz.
Tomi elgondolkodott. – Tudod, mi tigrisek nemcsak csíkosak vagyunk, hanem nagyon csendesen is mozgunk. A puha tappancsaink segítenek abban, hogy nesztelenül lépkedjünk, így észrevétlenül közlekedhetünk az erdőben.
Őzike csodálkozva figyelte, ahogy Tomi lassan, hangtalanul osonni kezdett a levelek között. Egyetlen ágat sem roppantott meg!
– Ez varázslatos! – ámuldozott az őz. – Én is megpróbálok csendesebben mozogni!
Tomi segített neki megtanulni, hogyan figyeljen a talajra, és hogy ne lépjen száraz gallyakra. Az őz ezután sokkal óvatosabban mozgott az erdőben, és többé nem ijedt meg olyan könnyen.
A víz és a tigrisek titka
Ahogy egyre melegebb lett a dzsungelben, Tomi egy folyóhoz ért, és boldogan csobbant bele. Hamarosan egy kis róka jött oda, és ámulva figyelte őt.
– Ti tigrisek tényleg szeretitek a vizet? – kérdezte meglepetten.
Tomi nevetett. – Igen! Mi tigrisek kiváló úszók vagyunk, és a víz segít nekünk lehűlni a nagy melegben. Sok más macskaféle nem szereti a vizet, de nekünk erős lábaink vannak, amivel gyorsan tudunk úszni.
Tomi boldogan lubickolt a vízben, és a róka csodálkozva nézte, milyen ügyesen mozog.
– Azt hittem, hogy a macskák félnek a víztől, de te nagyon ügyes vagy! – mondta a róka.
– A tigrisek mindig kivételek! – kacsintott Tomi játékosan.
Mit tanultunk Tomitól, a kis tigristől?
1. A tigrisek csíkos bundája álcázásra szolgál, hogy könnyebben elbújhassanak a dzsungelben.
2. A tigrisek nesztelenül mozognak, hogy ne zavarják fel a zsákmányukat vagy hogy elkerüljék a veszélyt.
3. A tigrisek kiváló úszók, és szeretik a vizet, ami segít nekik lehűlni a forró időben.
4. A dzsungelben minden állatnak megvan a maga különleges képessége, és ha tanulunk egymástól, jobban megérthetjük a természetet.
Aznap este Tomi boldogan kuporodott anyukája mellé, és tudta, hogy a tigrisek nemcsak erősek és ügyesek, hanem sok titkos képességgel is rendelkeznek.
Itt a vége, fuss el véle!
